A WHO kezdeményezése ´A közkívánatos viselkedés szorgalmazása´ a közösségi média megfigyelésével
Az Egészségügyi Világszervezet új kezdeményezése arra kéri a tagállamokat, hogy küzdjenek az ügynökség által „infodémia”-nak nevezett jelenség ellen – a „pontos vagy nem pontos” információk túlburjánzása ellen, amely megnehezíti az emberek számára, hogy „olyan magatartást tanúsítsanak, amely megvédi saját, családjuk és közösségeik egészségét”
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásokat javasol a „közösségi figyelőrendszerek” számára, amelyek célja az online „félretájékoztatás” által jelentett, az általa „egészségügyi fenyegetésként” jellemzett veszély kezelése
A WHO Felkészültség és ellenálló képesség a felmerülő fenyegetésekkel szemben (Preparedness and Resilience for Emerging Threats, PRET) elnevezésű kezdeményezése szerint a „félretájékoztatás” olyan „infodémia” kialakulásához vezetett, amely veszélyt jelent – még azokban az esetekben is, amikor az információ „pontos”
A PRET egy olyan időszakban keltett feltűnést, amikor a WHO tagállamai két ellentmondásos eszközről folytatnak tárgyalásokat: a „világjárványról szóló szerződésről” és a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR) módosításáról.
A pandémiáról szóló szerződés legutóbbi tervezete tartalmaz olyan megfogalmazást, amely arról szól, hogy a WHO tagállamai hogyan köteleznék el magukat a „társadalmi meghallgatás” mellett A 18. cikk b) pontja szerint a WHO tagállamai a következőkre köteleznék magukat:
„Rendszeres közösségi felkeresést, társadalmi meghallgatást, valamint rendszeres elemzést és konzultációt folytatnak a civil társadalmi szervezetekkel és a médiával a félretájékoztatás elterjedtségének és profiljának azonosítása érdekében, amelyek hozzájárulnak a nyilvánosság számára a félretájékoztatás, dezinformáció és álhírek elleni küzdelemre irányuló kommunikációs és üzenetküldési stratégiák kialakításához, ezáltal erősítve a közbizalmat és elősegítve a közegészségügyi és szociális intézkedések betartását.”
A PRET „social listening” javaslataival kapcsolatban Michael Rectenwald, Ph.D., a „Google Archipelago: A digitális Gulag és a szabadság szimulációja” című könyvének szerzője, a New York-i Egyetem egykori liberális tanulmányok professzora a The Defender című lapnak nyilatkozva:
„A WHO PRET kezdeményezése része az ENSZ azon kísérletének, hogy globális „orvosi” zsarnokságot vezessen be a megfigyelés, a „közösségi lehallgatás” és a cenzúra segítségével. A PRET a WHO által javasolt világjárványügyi szerződés technokrata ága, amely, ha a nemzetállamok elfogadják, a nemzeti és egyéni szuverenitás átadását jelentené ennek a „globális kormányzati” testületnek.
„Mi lehetne jobb módja az egy-világkormány létrehozásának, mint az úgynevezett globális válságok felhasználása, amelyeket nem mással kell kezelni, mint a „globális kormányzással”? Emlékeztetem az olvasókat, hogy a zsarnokságból nem lehet engedelmeskedni.”
A WHO mesterséges intelligenciát használhatna a közösségi média beszélgetések megfigyelésére
A PRET kezdeményezést vázoló WHO-dokumentum – „Module 1: Planning for respiratory pathogen pandemics, Version 1.0” – tartalmazza az infodémia definícióját:
„Az infodémia az információk – akár pontosak, akár nem – túlburjánzása, amely megnehezíti az egyének számára, hogy olyan magatartást tanúsítsanak, amely megvédi az egészségüket, valamint családjuk és közösségeik egészségét.
„Az infodémia közvetlenül befolyásolhatja az egészséget, akadályozhatja a közegészségügyi ellenintézkedések végrehajtását, valamint alááshatja a bizalmat és a társadalmi kohéziót.”
A dokumentum azt ajánlja, hogy az „infodémia” elleni válaszként az országok „vegyék át a COVID-19 világjárvány során kialakított legújabb eszközöket és megközelítéseket a közös tanulásra és a kollektív cselekvésre”
A WHO-dokumentum szerint ez úgy valósítható meg, ha a kormányok „létrehozzák a társadalmi figyelő megfigyelőrendszereket és az aggodalmak, valamint a pletykák és félretájékoztatás azonosítására szolgáló kapacitásokat, és beruháznak ezekbe az erőforrásokba”
Az ilyen erőforrások közé tartoznak „a közösségi figyelés új eszközei és megközelítései … az új technológiák, például a mesterséges intelligencia felhasználásával a lakosság aggodalmainak meghallgatására a közösségi médiában”
A dokumentum szerint:
„A bizalom kiépítéséhez fontos, hogy reagáljunk az igényekre és az aggodalmakra, hogy időben továbbítsuk az információkat, és hogy a vezetőket és az egészségügyi dolgozókat kiképezzük a kockázati kommunikáció alapelveire, és ösztönözzük azok alkalmazását”
A kockázati kommunikációt „az adott közösségre kell szabni, a sérülékeny csoportokra összpontosítva és azokat kiemelten kezelve” – mondta a WHO.
a „testre szabott” kommunikáció volt a COVID-19 világjárvány során tett közegészségügyi erőfeszítések egyik jellemzője.
Például 2021 novemberében a Rockefeller Alapítvány, a Nemzeti Tudományos Alapítvány és a Társadalomtudományi Kutatási Tanács elindította a Mercury Projectet, amelynek célja „a COVID-19 vakcinák és más ajánlott közegészségügyi intézkedések elterjedésének növelése a félretájékoztatás és dezinformáció elleni küzdelemmel” – részben a „társadalmi-demográfiai csoportok közötti differenciált hatások” tanulmányozásával
Hasonlóképpen, a PRET azt állítja, hogy „a COVID-19 világjárvány során a közös tanulás és a kollektív cselekvés legújabb eszközeit és megközelítéseit fogja beépíteni”
Ezeket az „eszközöket és megközelítéseket” az „akut légzőszervi események” során is be lehetne vetni a dokumentum szerint, amely a kormányoknak ajánlja:
„Az infodémiai felismeréseken alapuló kommunikációs és viselkedésváltoztatási stratégiák kidolgozását és végrehajtását, valamint ezek tesztelését akut légzőszervi események során, beleértve a szezonális influenzát is.
„Ez magában foglalja az infodémia-menedzsment ágazatokon átívelő végrehajtását, valamint más szereplőkkel – köztük a tudományos élet szereplőivel, a civil társadalommal és a nemzetközi ügynökségekkel – összehangolt megközelítést”
A WHO nem először foglalkozik az úgynevezett „infodémiával”
A WHO 2022. szeptember 1-jén közzétett, „Infodémia és egészségügyi félretájékoztatás: a felülvizsgálatok szisztematikus áttekintése” megállapította, hogy „az infodémia és a félretájékoztatás… gyakran negatívan hat az emberek mentális egészségére és növeli a vakcinázási bizonytalanságot, és késleltetheti az egészségügyi ellátás biztosítását”
A felülvizsgálatban a WHO arra a következtetésre jutott, hogy az „infodémia” ellen „jogi politikák kidolgozásával, tudatosságnövelő kampányok létrehozásával és népszerűsítésével, a tömegmédia egészségügyi vonatkozású tartalmának javításával, valamint az emberek digitális és egészségügyi műveltségének növelésével” lehet fellépni
Egy különálló, dátum nélküli WHO-dokumentum pedig tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan „lapíthatjuk le az infodémiai görbét„
A WHO és a Google bejelentette, hogy együttműködik az „orvosi félretájékoztatás” ellen
A WHO PRET-javaslatai egybeestek a Google-lal kötött új, többéves együttműködési megállapodással, amelynek célja „hiteles egészségügyi információk biztosítása, hogy világszerte emberek milliárdjainak segítsenek reagálni a felmerülő és jövőbeli közegészségügyi problémákra”
A megállapodást május 23-án jelentette be Dr. Karen DeSalvo, a Google egészségügyi vezetője a vállalat blogján. A hölgy azt írta:
„Az információ az egészség kritikus meghatározó tényezője. A megfelelő információk megfelelő időben történő beszerzése mindenki számára jobb egészségügyi eredményeket eredményezhet. Ezt a COVID-19 világjárvány idején a saját bőrünkön tapasztaltuk, amikor az emberek világszerte nehezen találtak hasznos információkat az interneten.
„Az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködve számos erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy segítsük az embereket abban, hogy tájékozott döntéseket hozzanak az egészségükkel kapcsolatban – az SOS-riasztástól kezdve a COVID-19-ről szóló, helyileg releváns tartalmak felszínre hozásán át az orvosi félretájékoztatással kapcsolatos YouTube-irányelvekig.”
A Google a WHO-val való együttműködés egyik módja, hogy több „tudáspanelt” hoz létre, amelyek a platformon az egészséggel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó keresési eredményekben kiemelkedően fognak megjelenni.
„Minden nap az emberek a Google-on keresik a megbízható információkat különböző egészségügyi állapotokról és tünetekről” – írta DeSalvo. „Hogy segítsük őket a megbízható információk elérésében, a tudáspanelek megbízható forrásokból származó tartalmakat idéznek, amelyek a náthától a szorongásig több száz betegséget lefednek.”
„A WHO-val szorosan együttműködve hamarosan további betegségekre is kiterjesztjük, mint például a COPD [krónikus obstruktív tüdőbetegség], magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, Mpox, Ebola, depressziós zavar, malária és még sok más betegség” – tette hozzá.
A Google ezeket a tudáspaneleket több nyelven, többek között angolul, arabul, kínaiul, franciául, oroszul és spanyolul teszi majd elérhetővé.
DeSalvo május 23-i bejegyzése kitért a Google és a WHO között folyamatban lévő együttműködésre is, az Open Health Stack (OHS ), amely „segíti az egészségügyi rendszerek digitális átalakulásának felgyorsítását világszerte” és „csökkentse az akadályait a méltányos egészségügyi ellátásért”
A Google emellett több mint 320 millió dollárt ítélt oda a WHO-nak „adományként a Google keresőhirdetések formájában hirdetési támogatásokon keresztül”, ami lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy „a COVID-19-en túli egészségügyi témákat, például az Mpox, a mentális egészség, az influenza, az Ebola és a természeti katasztrófák témakörét is publikálja”
A Google a tervek szerint idén további 50 millió dollárt biztosít hirdetési támogatás formájában a WHO számára.
A Google szerint a WHO-nak nyújtott hirdetési támogatások jelentik a vállalat legnagyobb ilyen jellegű adományát egyetlen szervezetnek.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) május 22-én tweetelt az ügynökségnek az állítólagos „félretájékoztatás” és „dezinformáció” elleni küzdelemre irányuló saját erőfeszítéseiről
A tweet egy 35 másodperces videót tartalmaz, amely azt állítja, hogy a „félretájékoztatás” „hatszor gyorsabban terjed, mint a tények”, miközben az FDA „Rumor Control” kezdeményezését népszerűsíti.
Dr. Robert Califf, az FDA biztosának egyik legfontosabb prioritása, a „Rumor Control” 2022 augusztusában indult el, és csatlakozik az ügynökség más, a „félretájékoztatás” és a „dezinformáció” elleni küzdelemre irányuló kezdeményezéseihez.
„A tudományról, az orvostudományról és az FDA-ról szóló pletykák, félretájékoztatások és dezinformációk növekvő terjedése veszélyezteti a betegeket és a fogyasztókat” – olvasható az FDA Rumor Control weboldalán. „Azért vagyunk itt, hogy a tényeket közöljük”
A kezdeményezés arra kéri a nyilvánosságot, hogy tegyen „három egyszerű dolgot”, hogy „megakadályozza a pletykák terjedését”: „ne higgyenek a pletykáknak”, „ne adják tovább őket” és „szerezzenek egészségügyi információkat megbízható forrásokból, például az FDA-tól és kormányzati partnereinktől”
úgy tűnik, hogy a „Rumor Control”-t egy olyan kezdeményezés ihlette, amelyet a Virality Project, „hat intézmény kutatóintézeteinek koalíciója” dolgozott ki, „amely a kutatóközösség, a közegészségügyi tisztviselők, a kormányzati szervek, a civil társadalmi szervezetek és a közösségi médiaplatformok közötti valós idejű információcsere támogatására összpontosít”
A „Twitter-akták” részeként márciusban nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy a Stanford Internet Observatory-ból kiinduló Virality Project szintén egy dezinformációs testület létrehozására szólított fel, mindössze egy nappal azelőtt, hogy Biden bejelentette a kormány által vezetett dezinformációs irányító testület létrehozásának tervét.
A PRET ajánlásaihoz hasonlóan, amelyek a „pontos”, de az establishment közegészségügyi narratíváinak mégis ellentmondó információkat célozzák meg, a Virality Project a Twitterrel és más közösségi médiaplatformokkal dolgozott együtt, és azt ajánlotta nekik, hogy „lépjenek fel még a ‘valódi oltási mellékhatásokról szóló történetek’ és a ‘valódi posztok ellen is, amelyek a bizonytalanságot táplálhatják'”
Ezek a cenzúrázási erőfeszítések közé tartozott legalább egy tweet Robert F. Kennedy Jr. részéről, a Children’s Health Defense (Gyermekek Egészségvédelme) szabadságon lévő elnökétől.
Eredetileg a The Defender oldalon jelent meg.
Suggest a correction
