Lengyelország pert indít az „önkényuralmi” uniós klímapolitika ellen
Az EU Bizottsága egyre inkább arra törekszik, hogy az EU-t központosított szövetségi állammá alakítsa át, és tekintélyelvű központi kormányként működjön. Ennek során láthatóan a Brüsszelben és Washingtonban tevékenykedő nagyhatalmú ipari lobbisták vezető húrjain lógnak, amint azt az a kísérlet is mutatja, hogy egy amerikai állampolgárságú, nagy technológiai lobbistát nevezzenek ki vezető közgazdásznak. A kelet-európai országok azonban visszavágnak, mindenekelőtt Lengyelország és Magyarország.
A brüsszeli törvénykezési diktálási kísérletek megosztják az Európai Uniót, mert ez a folyamat azt eredményezi, hogy a tagállamok nem tartják be az uniós döntéseket – mondta nemrég Tuzson Bence, Orbán Viktor miniszterelnök irodájának államtitkára, leendő igazságügyi miniszter. Csütörtökön a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott pódiumbeszélgetésen – írja aMandiner.
Rámutatott: az EU lopakodó jogalkotással, jogi fogalmak lazításával, a jogállamiság homályos elveire hivatkozva és az európai jogot a nemzeti joggal szemben bírói úton akarja ráerőltetni akaratát a nemzetállamokra. Az uniós jogot azonban csak akkor lehet érvényesíteni, ha az nem ütközik a nemzeti alkotmányokkal, így ennek a káros tendenciának az Alkotmánybíróság szabhat gátat – hangsúlyozta az államtitkár.
Lengyelország beperli az EU klímapolitikáját
A lengyel kormány négy pert indított az EU klímapolitikája ellen, amelyet „tekintélyelvűnek” minősít, és biztosította, hogy „nem fogja engedni Brüsszel diktátumát”.
Az Európai Unió Bíróságához (EUB) benyújtott három új kereset az új, belső égésű motorral hajtott járművek 2035 utáni nyilvántartásba vételének tilalmával, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó uniós célkitűzés növelésével és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek csökkentésével kapcsolatos.
Ezek a panaszok egy másik, múlt héten benyújtott panaszt követnek, amely a földhasználatra, a földhasználat-változtatásra és az erdőgazdálkodásra (LULUCF) vonatkozó uniós szabályok ellen irányul, és amely Lengyelország szerint sérti a tagállamok hatáskörét.
” Az Európai Unió autoriter módon akarja eldönteni, hogy a lengyelek milyen járműveket vezessenek, és hogy Lengyelországban emelkedjenek-e az energiaárak” – tweetelte hétfőn Anna Moskwa éghajlatvédelmi miniszter. ” A lengyel kormány nem fogadja el Brüsszel diktátumát”
Lengyelország jelenlegi nemzeti-konzervatív kormánya rendszeresen bírálta az EU éghajlat- és környezetvédelmi politikáját. A kormánypárt vezetője, Jarosław Kaczyński „őrültségnek és bizonyítékok nélküli elméleteknek” nevezte azokat.
” Az EU Tanácsának minden egyes ülésén elleneztük a Fit for 55 csomag minden egyes dokumentumát, és kormányként ellene szavaztunk” – mondta Moszkva, utalva az EU azon programjára, amely 2030-ig legalább 55%-kal kívánja csökkenteni a kibocsátást .
” Nem titok, hogy az egész csomag ellen voltunk, ellenezzük a klímacélok emelését és azt, ahogyan ezeket az erőfeszítéseket végrehajtják és a tagországokra rákényszerítik” – mondta a miniszter.
Márciusban Lengyelország volt az egyetlen tagállam, amely ellenezte az új benzin- és dízelüzemű járművek 2035-től történő értékesítési tilalmának bevezetését. Az interjúban Moszkva azzal érvelt, hogy ehhez a döntéshez egyhangúságra lett volna szükség, mivel annak hatása nagyban függ a tagállamok energiamixétől.
” A mi esetünkben a belső égésű motorok betiltása teljesen ellentétes az éghajlat-politikával, mert rövid távon, ha növelni akarjuk a villamosenergia-termelést az elektromos járművek meghajtásához, az a szénfogyasztás növekedéséhez vezet” – mondta.
Amikor a többi panaszról kérdezték, Moszkva elmondta, hogy Lengyelország a legtöbbet ugyanazokból az okokból támadja meg, mint a belső égésű járművek értékesítésének tilalmát.
A Lengyelország által elutasított uniós politikák egyike a kibocsátáskereskedelmi rendszer módosítása, amely a rendszer hatálya alá már tartozó ágazatoknak 2030-ig a 2005-ös szinthez képest 62%-kal kellene csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását. A reform az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetését is előírja 2026 és 2034 között.
Egy másik rendelet az új uniós szén-dioxid-kibocsátáskorlátozási kiigazítási mechanizmus (CBAM) rendelkezéseit érinti, amely olyan árucikkekre vonatkozik majd, mint a vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, villamos energia és hidrogén.
Ezen áruk importőreinek meg kell fizetniük az előállítási ország kibocsátási díja és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben a kibocsátási egységek ára közötti különbséget. A CBAM 2026 és 2034 között lépcsőzetesen kerül bevezetésre, amikor a kibocsátáskereskedelmi rendszerben az ingyenes kibocsátási egységek lejárnak.
Mindenesetre tény, hogy az EU által „Green Deal” címen elrendelt intézkedések egyike sem változtat semmit az éghajlaton, mivel nem tudják befolyásolni a naptevékenységet vagy a naprendszer tömegközéppontja körüli pályáját. Márpedig ezek az éghajlatváltozás mozgatórugói, ahogy azt Isaac Newton 1687-ben megjósolta, és ahogy azt a legújabb kutatások is megerősítik. A CO2-nak csak csekély hatása van, ha van egyáltalán. Régi enciklopédiák, mint például Meyer Konversations lexikonja, beszámolnak az 1820-as évekbeli CO2 mérésekről, amelyek a maihoz hasonló koncentrációt eredményeztek – olvasható itt.
Kép: ETIENNE ANSOTTE | EURÓPAI BIZOTTSÁG
Eredetileg közzétette: Tkp
KAPCSOLATOS: 1600 tudós adott hangot a klímaváltozás politikája és a tanulmány képe elleni tiltakozásának
