Nem szerkesztett: Az EU rejtett szerződése a Pfizer-BioNTech-csel
A dél-afrikai Covid-19 oltóanyag-beszerzési szerződések nyilvánosságra hozatalát előíró bírósági végzés a közelmúltban nagy port kavart a közösségi médiában, és felcsillantotta a reményt, hogy a gyártóknak különleges védelmet nyújtó titkos záradékok egy része végre napvilágra kerülhet. Cristian Terhes román európai parlamenti képviselő, aki régóta bírálja Ursula von der Leyent és az EU Bizottságát, amiért az EU saját közbeszerzési szerződéseinek erősen szerkesztett változatait teszik közzé, egy tweetben „az átláthatóság és elszámoltathatóság hatalmas győzelmeként” üdvözölte a döntést, és különösen arra mutatott rá, hogy a nyilvánosságra hozandó dokumentumok között szerepel a mindent eldöntő „Pfizer” szerződés is.
De miért ez az izgalom? Az EU saját közbeszerzési szerződése vagy Advanced Purchase Agreement (APA) a Pfizer és a német BioNTech konzorciumával már jóval több mint két éve elérhető az interneten szerkesztetlen formában: pontosabban 2021 áprilisa óta, nem sokkal az oltóanyag bevezetése után. A szerződés valóban hajmeresztő záradékokat tartalmaz, amelyek kétségtelenül tömeges ellenállást és „vakcinával szembeni bizonytalanságot” váltottak volna ki, ha szélesebb körben ismertek volna.
Vegyük például az APA-hoz csatolt vakcinarendelési formanyomtatvány 1. cikkének (4) bekezdéséből a következő záradékot: „A részt vevő tagállam tudomásul veszi továbbá, hogy a vakcina hosszú távú hatásai és hatékonysága jelenleg nem ismert, és hogy a vakcinának lehetnek olyan káros hatásai, amelyek jelenleg nem ismertek.” (Lásd a teljes bekezdést alább.) Vajon hány európai sietett volna a vakcina szedésére, vagy egyáltalán beleegyezett volna a vakcinába, ha ezt tudta volna?
De nem tudták. Mert íme, így néz ki ugyanez a bekezdés az Európai Bizottság által közzétett APA szerkesztett változatában.
Ez a megrendelőlapon szereplő „elismerő” záradék – amely tulajdonképpen annak elismerése, hogy a gyártók nem tudták, hogy a vakcina biztonságos-e, vagy hogy hatékony-e, legalábbis hosszú távon – kiegészíti azokat a záradékokat, amelyek már a szerződés kártérítésről szóló részében is rendkívül széles körű kártérítést biztosítanak a gyártóknak. Lásd például az alábbi I.12.1. cikk kivonatát.
Az APA első oldalán meghatározott „szerződő fél” a Pfizerre és a BioNTech-re együttesen vonatkozik.
Ugyanez a szakasz így néz ki a szerződésnek az Európai Bizottság által közzétett, szerkesztett változatában.
Így néz ki a teljes oldal.
És a következő oldal.
Valójában az első mondattól eltekintve a kártérítésről szóló teljes, közel három teljes oldalnyi szöveget felölelő szakasz az APA Bizottság által közzétett változatában ki lett szerkesztve. Lásd a 24-26. oldalt itt.
Cristian Terhes és az Európai Parlament más vakcinakritikus képviselői éppen ezekre a kiterjedt szerkesztésekre összpontosítottak. Ursula von der Leyent és a Bizottságot felelősségre vonva az átláthatóság hiánya miatt, Terhes rendszeres gyakorlattá tette, hogy a plenáris üléseken színpadiasan felemeli a szerződés elsötétített oldalait. (Lásd például itt, 2022 októberében.)
De ha a nem szerkesztett változat egyébként is rendelkezésre állt, akkor Terhes és kollégái miért nem hivatkoztak erre is: vagyis az elrejtett passzusok tényleges tartalmára? És hogyan nem vált ismertebbé a szerkesztetlen APA és az abban szereplő, nyilvánvalóan robbanásveszélyes rendelkezések?
Nos, az előbbi kérdésre Cristian Terhesnek és a többi képviselőnek magának kell majd válaszolnia. Ha nem is tudtak a szerkesztetlen dokumentum elérhetőségéről, 2022 szeptemberében tudomásukra hozták: nevezetesen a jelenlegi szerző által egy Cristian Terhesnek küldött tweet-válaszban, amelyre Terhes viszont válaszolt.
De az utóbbi kérdésre – hogy miért nem vált ismertebbé a szerkesztetlen APA létezése – talán érdekesebb a válasz, és úgy tűnik, hogy köze van a lopakodó cenzúrához vagy a „láthatóság-szűréshez”, amely azóta éppen a Twitteren vált normává.
Így 2022 júliusában, miután rábukkantam a nem szerkesztett szerződésre, közzétettem egy témát a Twitteren, amely egy kis fiók mércéjéhez képest gyorsan vírusszerűen terjedt, több száz retweetet és like-ot gyűjtött, és végül a Twitter saját mérőszámai szerint valamivel több mint 100 000 megjelenést ért el. A témát a fentiekben kiemelt, a vakcina ismeretlen hatékonyságának és biztonságosságának elismerésével kezdtem.
2022. szeptember 11-én a fent említett, Cristian Terhesnek küldött tweet-válaszban idéztem ezt a témát, és megkérdeztem tőle, hogy miért mutatja az uniós szerződések szerkesztett másolatait, amikor a szerkesztetlen dokumentumok is rendelkezésre állnak. Terhes válasza az volt, hogy megkérdőjelezte a szerkesztetlen dokumentum hitelességét. ‘Senki sem tudja megerősíteni, hogy ezek a szerkesztetlen változatok a valódiak’ – írta.
A Pfizer-BioNTech szerződés azonban nem csak úgy titokzatos módon keringett a világhálón, és nem is valamelyik homályos összeesküvés-ellenes honlap tette közzé. Inkább az olasz közszolgálati televízió, a RAI tette közzé. A RAI a BBC olasz megfelelője.
Az eredeti, 2021. április 17-i RAI-cikk, amelynek címe: „Itt vannak a Pfizer és a Moderna „titkos” szerződései a Covid-19 elleni vakcinákról”, itt olvasható. A cikk linkeket tartalmaz mind a Pfizer-BioNTech, mind a Moderna szerződésekre.
A Pfizer-BioNTech szerződés azóta is elérhető a RAI szerverén itt. (Vigyázat, amikor 2022 júliusában először tweeteltem a szerződést, az átmenetileg elérhetetlenné vált, talán azért, mert a keletkezett forgalom nagyobb volt, mint amekkorát a szerver kezelni tudott.)
Ráadásul négy nappal a RAI-cikk megjelenése után, április 21-én a La Vanguardia spanyol napilap, Spanyolország olvasottságát tekintve harmadik legnagyobb újságja is bejelentette, hogy birtokába jutott a Pfizer-BioNTech szerződés szerkesztetlen változatának – feltehetően egyszerűen a RAI honlapjáról letöltve! – és megjelentetett egy cikket „Az Európai Bizottsággal kötött szerződés mentesíti a Pfizert a felelősség alól” címmel
Bár a RAI-val ellentétben a La Vanguardia nem tette közzé a szerződést mint olyat, de fényképeket közölt kiválasztott oldalakról, köztük a fentebb kiemelt kártérítési szakasz első oldalának fényképét, amelyet szintén szembeállított a Bizottság által közzétett szerkesztett változattal.
Ugyanezen a napon nem más, mint a Reuters is cikket közölt a kiszivárgott szerződésről, a La Vanguardiaszenzációjára hivatkozva (bár a szenzáció valójában a RAI-é volt). A Reuters azonban diszkréten elkerülte a kártérítés kérdésének megemlítését, és csupán az oltóanyag árára összpontosított. (Lásd a „Leaked EU-Pfizer contract shows price for COVID vaccines set at 15,5 euros per dose” című cikket itt.)
Így három nagy európai médium, a RAI, a La Vanguardia és a Reuters számára nem volt kérdéses a dokumentum hitelessége, amikor 2021 áprilisában először felbukkant – és mielőtt ismét a feledés homályába merült. Időközben egyébként Norman Fenton egy szlovén FOI-kérelem útján rábukkant a fent idézett APA megrendelőlapra is, így további megerősítést adva a dokumentum hitelességéről, feltéve, hogy erre valóban szükség lenne.
Ami azonban különösen érdekes volt a Cristian Terhes-szel folytatott Twitter-interakciómban, az az, ami utána történt. Szinte azonnal azután, hogy Cristian Terhes tweetjére válaszul megjelöltem a szerkesztetlen APA-t, a Twitter-fiókomat tilalommal sújtották. Így nézett ki másnap a tiltási tesztem eredménye.
Akkoriban, a régi Twitter-rendszerben az tilalom még egyfajta státusz volt, amelyet könnyen és pontosan ellenőrizni lehetett online tilalmi tesztekkel (vagy akár maguk a felhasználók is, ha a fiókjukból kilépve rákeresnek a saját tweetjeikre).
Ráadásul néhány más Twitter-felhasználó tudatta velem, hogy nem tudták lájkolni vagy retweetelni a válaszomat. Lásd például alább. Hasonló jellegű visszajelzés már nem áll rendelkezésre, mivel a Twitter véglegesen felfüggesztette a szerző fiókját.
Ez önmagában nem volt annyira szokatlan. Emlékezhetünk, hogy a régi rendszerben a „félrevezetőnek” minősített tweeteket nem lehetett lájkolni vagy retweetelni. De mi volt „félrevezető” az én tweetemben? És ami még fontosabb, hogy pontosan nem volt ilyennek címkézve. Ennek ellenére úgy tűnt, hogy – titokban – hasonló korlátozások alá tartozik.
Ezt követően a témát idéző válasz-tweetjeim iránti érdeklődés általánosságban zuhant, időnként újra felbukkant, de még mindig a korábbi szint kevesebb mint felére, mielőtt az új Twitter-rendszerben lényegében és látszólag véglegesen nem létezővé vált volna. Az alábbi grafikon a Terhes-szel való interakció időpontja előtti és utáni releváns elkötelezettséget (tetszik, retweetek) mutatja. Csak azokat a tweeteket tartalmazza, amelyekben a „nem szerkesztett” szót használtam
Az elkötelezettség korlátozása továbbra is nagyon is jellemző az új Twitter/”X” rendszerben, ahogy azt Linda Yaccarino, az „X” vezérigazgatója készségesen elismeri, és ahogy az az alábbi, a „Tweet-szintű végrehajtásról” szóló kivonatból is kiderül az X „Súgóközpontjából” Valóban, a tweet láthatóságának visszaszorítására tett intézkedések most sokkal kiterjedtebbnek tűnnek, mint a régi rendszer alatt. („Félrevezető” tweeteket lehetett például idézni.)
De a régi Twitterrel ellentétben, amely általában tudatta a felhasználókkal, ha egy adott tweet ellen intézkedés történt, az „X” már nem hozza nyilvánosságra ezt a tényt.
Érdekes módon a „Súgóközpont” azt is elismeri, hogy az ilyen intézkedésekre „egy adott ország felhatalmazott szervének érvényes jogi kérésére” kerülhet sor Ki tudja, mi az az „érvényes jogi kérés”. De feltehetően az Európai Bizottság is ilyen „felhatalmazott szervezetnek” számít – különösen, mivel az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye értelmében a Bizottság az online beszéd végső szabályozója. (Lásd például itt, itt és itt.)
Mindenesetre az a fél, akinek a legnyilvánvalóbb érdeke fűződik a szerkesztetlen APA elhallgatásához, természetesen az a fél, aki a dokumentumot először is szerkesztette: az Európai Bizottság. Nem nehéz elképzelni, hogy a Bizottság miért akarja úgymond „újra elrejteni” a dokumentumot.
A régi Twitter az uniós hatóságok kérésére korlátozta a szerkesztetlen APA láthatóságát? Az új Twitter/”X” ma is így tesz?
Eredetileg a Brownstone Institute által közzétett
Suggest a correction
